hogyan elemezd a facebook hirdetéseid
Ebben a modulban arról olvashattok, hogy hogyan érdemes kielemezni a Facebook hirdetéseket annak érdekében, hogy minél jobb eredményeket érjetek el.
Facebook-on hirdetni nem a legegyszerűbb dolog a világon, de ha tudod, hogy pontosan mikre érdemes figyelni, melyik mérőszám alapján milyen következtetéseket lehet levonni, akkor nagyságrendekkel megnövelheted a hirdetéseid megtérülését, vagy éppen csökkentheted azok költségeit.
Előkészületetk: Oszlopok beállítása
Ahhoz, hogy megfelelően ki tudjuk elemezni a Facebook hirdetéseinket, először be kell állítanunk a Hirdetéskezelőben azokat az oszlopokat (mérőszámokat), amelyeket a későbbiekben meg fogunk vizsgálni.
Előfordulhat, hogy mindent jól csinálunk, a rendelkezésre álló adatokat feldolgozzuk és döntéseket hozunk azok alapján, azonban ha nem a megfelelő mérőszámokat nézzük, akkor könnyen lehet, hogy rossz (akár a hirdetéseinkre negatívan ható) döntéseket hozunk.
Lentebb találhattok egy listát, amelyben az általunk használt oszlopbeállítást láthatjátok.
Ezek a beállítások úgy lettek összeállítva, hogy egyértelműen meg lehessen mondani, hogy az értékesítési folyamatunk (funnel-ünk) melyik elemével lehet probléma, melyik elemén célszerű javítani annak érdekében, hogy minél jobb eredményeket érjünk el.
- Campaign name – Kampány neve
- Delivery – Teljesítés
- Bid strategy – Licitálási stratégia
- Results – Eredmények
- Last significant edit – A legutóbbi jelentős módosítás
- Budget – Költségkeret
- Amount spent – Elköltött összeg
- Purchases Conversion Value – Vásárlások konverziós értéke
- Purchase ROAS – Vásárlási hirdetésmegtérülés
- Frequency – Gyakoriság
- Quality ranking – Minőségi rangsorolás
- Engagement rate ranking – Aktivitási arányszám szerinti rangsorolás
- Conversion rate ranking – Konverziós arány szerinti rangsorolás
- CPM – 1000 megjelenésre jutó költség
- Impressions – Megjelenések
- Reach – Elérés
- 3-second video plays – 3 másodperces videólejátszások
- Video plays at 95% – videólejátszások 95%-nál
- Video average play time – videó átlagos lejátszási ideje
- Unique CTR (all) – Egyedi CTR (összes)
- Unique CTR (link) – Egyedi CTR (hivatkozás átkattintási arány)
- Unique link clicks – Egyedi hivatkozáskattintás
- Unique content views – Egyedi tartalommegtekintés
- Unique add to cart – Egyedi kosárba helyezések
- Unique checkouts initiated – Egyedi kezdeményezett fizetések
- Purchases – Vásárlások
- Cost per unique link clicks – Egyedi hivatkozáskattintás egységnyi költsége
- Cost per unique content views – Egyedi tartalommegtekintés egységnyi költsége
- Cost per unique add to cart – Egyedi kosárba helyezések egységnyi költsége
- Cost per unique checkouts initiated – Egyedi kezdeményezett fizetések egységnyi költsége
- Cost per Purchase – Vásárlásonkénti költség
- Cost per Result – Eredményenkénti költség
Az oszlopok beállításához először kattintsunk a Hirdetéskezelőben az OSZLOPOK gombra (1), majd az OSZLOPOK TESTRESZABÁSA lehetőségre (2).
Ezután elkezdheted kiválasztani a kívánt oszlopokat: kezdd el begépelni a kiválasztani kívánt oszlop nevét (3), majd a kilistázott lehetőségekből válaszd ki azt, amelyik a fenti listában szerepel (4).
Ha minden oszlopot kiválasztottál, állítsd be őket a megfelelő sorrendbe (5).
Ha ezzel is megvagy, érdemes elmenteni a most létrehozott oszlopbeállítást. Ehhez kattints a MENTÉS TÁROLT BEÁLLÍTÁSKÉNT lehetőségre, majd adj neki egy nevet (6).
Ha ezzel is megvagy, kattints az ALKALMAZÁS gombra (7).
Audit: Funnel optimalizálása
A Facebook hirdetéseink elemzésével könnyen megtalálhatjuk a sales funnel-ünk gyenge pontjait, amelyeket mindenképpen célszerű kijavítanunk az optimális eredmények elérésének érdekében.
A következőkben átvesszük, hogy melyik mérőszámokat érdemes figyelni a Hirdetés Kezelőben, milyen következtetéseket lehet levonni az egyes adatokból és hogyan érdemes javítani az esetleges gyenge pontokon.
1. Lépés: Mérőszám vizsgálata - Eredményenkénti költség és ROAS
Az első és legfontosabb mérőszámunk az eredményenkénti költség, valamint a ROAS lesz, tehát ezek alakulása alapján kezeljük elsődlegesen a kampányainkat.
Ha túl magas az eredményenkénti költségünk, vagy túl alacsony a ROAS-unk, vagyis a hirdetéseinkkel pénzt vesztünk, akkor minél hamarabb ki kell derítenünk, hogy a sales funnel-ünk melyik részével lehet probléma.
Amennyiben ezekkel a mutatókkal nincs semmi probléma, vagyis profitábilisan hirdetünk, akkor is érdemes végignéznünk a funnel-ünket, mivel 1-1 apró változtatással akár több százezer forint extra bevételt érhetünk el.
PÉLDA: Ebben a fejezetben egy példa kampányon keresztül fogom bemutatni, hogy pontosan hogyan érdemes a sales funnel-ünket megvizsgálni és javítani rajta ott, ahol szükséges.
A példában egy telefontok webshop hirdetéseit nézzük meg. A hirdetéseket CBO költségoptimalizálással indítottuk el, célunk az volt, hogy a hideg célközönségből vásárlókat szerezzünk.
A fenti képen látható, hogy a kampány ROAS-a 1.55. Ez jelen esetben számunkra azt jelenti, hogy nem profitábilisan hirdetünk, vagyis a hirdetéseinkkel csak pénzt veszítünk. Így a célunk az, hogy megtaláljuk, mi okozhatja ezt a gyenge teljesítményt.
Azt, hogy mi profitábilis és mi nem, könnyen ki tudjuk számolni. Ehhez azonban először tisztázni kell a ROAS és a BER rövidítések jelentését.
ROAS (Return on Ad Spend): magyarul “hirdetési költségre jutó megtérülés”. Azt mutatja meg, hogy 100 forint Facebook hirdetésre elköltött összeg hányszorosan térül meg – vagyis hányszor 100 Ft bevételt tudtunk behozni a hirdetéssel.
Ha például elköltöttünk 10 000 Ft-ot Facebook hirdetésekre és 25 000 Ft bevételt értünk el, akkor a ROAS-unk 2.50 lesz.
BER (Break Even ROAS): Azt a minimum ROAS szintet mutatja meg, ahol nem szerzünk profitot egy eladás során, azonban nem is vesztünk pénzt, tehát 0-ban vagyunk.
A BER kiszámításához tudnunk kell, hogy egy vásárlás esetén az eladási ár hány százaléka profit.
Ehhez a termék eladási árából vonjuk ki a termék összes költségét, majd a kapott eredményt osszuk el az eladási árral és meg is kaptuk a profitot.
Összes költség: Termék beszerzési ára + szállítási díj rád eső része + csomagolás díja
Eladási ár: Termék ára a webshopodban
Ezután a kapott eredményt helyettesítsük be a lenti képletbe és már ki is számoltuk a BER-t.
A példában tehát akkor hirdetünk profitábilisan, ha a ROAS-unk 1.68 fölött van.
2. Lépés: Mérőszám vizsgálata - Gyakoriság
A gyakoriságot leginkább retargeting és reengagement hirdetések esetében érdemes figyelni, azonban bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a hideg hirdetéseink teljesítménye is emiatt nem éri el az elvárt szintet.
Egy retargeting kampány akkor működik a legjobban, ha 1 hét alatt 1 ember körülbelül 8-12x látja a hirdetéseinket, míg egy reengagement kampány esetében 3-5x.
Tehát a Retargeting gyakorisága az elmúlt 1 hétben legyen 8 és 12 között, a Reengagement gyakorisága pedig 3 és 5 között.
Ha a gyakoriság túl alacsony az azt jelenti, hogy a beállított költségkeret nem elég arra, hogy a Facebook megfelelő gyakorisággal jelenítse meg a hirdetéseinket.
Ha a gyakoriság túl magas az pedig azt jelenti, hogy a beállított hirdetési büdzsé, túl sok, ezért többször jelenik meg a hirdetésünk a kelleténél.
Tehát, ha a gyakoriság túl alacsony, emelj a költségkereten, ha pedig túl magas, akkor csökkents rajta.
Hideg hirdetéseknél érdemes 2-es gyakoriság alatt maradni. Ha a gyakoriság 2 felett van, az általában 2 okból kifolyólag lehet:
- Egyrészt lehet, hogy elértük a beállított célközönségünket teljesen, (de legalábbis nagyon nagy részben) így a hirdetéseink ugyanazoknak az embereknek jelennek meg újra és újra.
- Másrészt lehet, hogy túlságosan magas költségkeretet állítottunk be a kampánynak, amit a Facebook algoritmusa már nem tud megfelelően kezelni.
A példában láthatjuk, hogy a gyakoriság már majdnem elérte a 3-at. Innen már tudhatjuk, hogy a gyakorisággal van valami probléma, azonban ki kell még deríteni, hogy pontosan mi.
Ha tovább elemezzük a kampányunkat, láthatjuk, hogy a hirdetéseink nagyjából 200 000 embert értek el eddig, azonban a kampányban lévő hirdetéssorozatok célközönsége meghaladja a 2 milliót, így valószínűsíthető, hogy nem a célközönség mérete, hanem a túl magas napi költés a probléma jelen esetben, emiatt lett ilyen magas a kampány gyakorisága.
3. Lépés: Mérőszám vizsgálata - CPC
A CPC, vagyis a kattintásonkénti költség megmutatja, hogy átlagosan mennyibe kerül az, hogy valaki átkattintson a hirdetésünkről a céloldalunkra.
A CPC alakulása különböző kampánycélokkal, különböző piacokon nagyon eltérő lehet, ezért nem lehet mondani egy célszámot, ami fölött jónak, alatta pedig rossznak számít.
PÉLDA: Webshopok esetében a KONVERZIÓK kampánycélt javasoljuk vásárlásra optimalizálva, ekkor érdemes 100 forint alatt tartani a CPC-t.
MI VAN, HA TÚL MAGAS A HIRDETÉSEIM CPC-JE? – A CPC alakulása számos tényezőtől függ, többek között a hirdetésünk kreatív tartalmától, vagy attól, hogy hány hirdető célozza az adott célközönséget.
A CPC csökkentését a CPM csökkentésével, valamint a CTR növelésével tudjuk elérni. Ezekről a következő 2 pontban olvashatsz bővebben.
A példa kampányban (KONVERZIÓK kampánycélt alkalmazva, vásárlásra optimalizálva) bár sikerült a CPC-t 100 forint alatt tartani, azonban nagyon megközelíti azt, ezért érdemes lenne ennek csökkentésén dolgoznunk.
4. Lépés: Mérőszám vizsgálata - CPM
A CPM azt mutatja meg, hogy mennyibe kerül 1000 hirdetés megjelenés. A Facebook arra törekszik, hogy a látogatók számára érdekes dolgok kerüljenek a hírfolyamba, így olcsóbb árat lehet kapni a hirdetések megjelenésére, ha ezt sikeresen eléred.
Ebből kifolyólag a CPM egy visszajelzés is arra, hogy mennyire jól sikerült eltalálni a közönségedet a célzásoddal és az üzeneteddel, és lehetőséget ad 2 hasonló céllal rendelkező hirdetésed összehasonlítására is.
Azonban fontos tudni, hogy nem megyünk semmire azzal, ha hirdetéseink olcsón érik el az érdeklődőket, de nem termelnek pénzt – a CPM tehát nem a legfontosabb mérőszám, az minden esetben a ROAS lesz.
A CPM hideg hirdetések esetében 1000 forintig elfogadható, míg retargeting és reengagement kampányoknál ez a szám akár 3000 forint is lehet.
A CPM a következő faktoroktól függ, hozzájuk társítva a lehetőségeket, amikkel optimalizálni tudunk:
CÉLKÖZÖNSÉG – ha a célközönség számára releváns a hirdetésünk, 1000 megtekintőből sokan foglalkoznak vele, mert érdekes az ajánlat/téma a számukra, akkor alacsonyabb lesz a CPM.
– Célközönség szűkítése kizárásokkal – ha például egy 300 000 fős közönségből kizárod az 55-65+ éves korosztályt, akkor egy 200 000 fős közönség marad, akikből többen találják érdekesnek a hirdetésed.
– Célközönség bővítése – egy nagyobb célközönségben a Facebook algoritmusa bizonyos esetekben jobban tud működni, könnyebben le tudja tesztelni, hogy kinek érdekes az ajánlat, így jobban optimalizál.
KREATÍV (KÉP VAGY VIDEÓ) – ha a hirdetésünk kreatív tartalma érdekes a nézők számára, sokan megállnak a görgetésben, sokan nézik meg tüzetesebben a tartalmat, akkor alacsonyabb lesz a CPM-ünk.
– Bizonyos dolgok könnyedén megragadják a figyelmet, mint például, ha valami nagyon eltér a hírfolyam többi képétől (sötét kép), vagy például a nyaralós képeket is hajlamosabbak megnézni az emberek, amik akár egy ismerőstől is származhatnának:
– Bizonyos képek a természetüknél fogva felkeltik az emberek figyelmét, ilyenek például a mémek.
Ezek a hagyományos “görgetést megállító” képek. A hírfolyam pörgetése közben sokan megállnak ezek hatására, mivel mindenki könnyedén felismeri ezeket, és megnézik, hogy éppen hogyan szabjuk személyre őket, majd további információkat keresnek a szövegben, hogy teljesen megértsék a kontextust.
– Mindenképp célszerű videó formátumú hirdetéseket tesztelni, mivel teljesen külön “ad inventory” van nekik. Ez azt jelenti, hogy minden felhasználó csak adott mennyiségű hirdetést lát, adott elhelyezésekkel, adott formátumban, és a hirdetők ezért versenyeznek.
A videókra külön hirdetési felületek vannak elhatárolva, tehát külön versenyeznek értük a hirdetők, akik jellemzően sokkal kevesebben vannak videós hirdetéseknél, így a hirdetési aukción is jobb eredményeket érhetsz el, alacsonyabb CPM-mel.
HIRDETÉS SZÖVEGE – ha a hirdetésünk szövegét végigolvassák a látogatók, és kattintanak a főcím vagy a bővebb szöveg hatására, akkor a hirdetésünket jobb minőségűnek tartja az algoritmus, és alacsonyabb lesz a CPM.
– A szövegezésben az egyik legjobb mód az érdeklődés felkeltésére, ha szembemész a közvélekedéssel, egy polarizáló véleményt fogalmazol meg (pl.: “Magyarországon jó dolog vállalkozást indítani”), ahol az egyetértők és az egyet nem értők is foglalkoznak majd az írásoddal.
Ha felhívod a figyelmet a hibákra bizonyos általánosan elfogadott gondolatokban, ha megmutatsz egy új, jobb lehetőséget egy gyakori probléma megoldására, akkor lesz, aki örül neki, és lesz aki ellenvéleményt fogalmaz meg – mind hasznos érdeklődés lesz a számunkra a CPM szempontjából:
– Egy másik lehetőség a jobb CPM elérésére, ha teszteled a kifejezetten hosszú szöveget – én többször értem el remek eredményeket azzal, hogy mini-blogbejegyzéseket osztottam meg hirdetésként, mivel ezekkel a hirdetésekkel kifejezetten sok időt töltenek az ideális célközönségbe tartozó emberek.
Ha több időt töltenek vele, akkor a Facebook is jobb minőségűnek tartja majd a hirdetést, illetve valószínűbbé is válik, hogy rákattintanak a linkre, ahol a további infókat találják.
A példában a CPM-ünk nagyjából 500 forint, ami teljes mértékben optimális, nem valószínű, hogy jelentős javulást tudnánk ezen elérni, ezért ezt át is ugorhatjuk, nem a CPM-mel van a probléma.
5. Lépés: Mérőszám vizsgálata - CTR
A Hirdetéskezelőben 2 különböző CTR-t különböztethetünk meg.
1. CTR (hivatkozás átkattintási arány): megmutatja, hogy az elért emberek hány százaléka kattintott rá a hirdetésünkre, hogy átkerüljön a hirdetés céloldalára (=hivatkozáskattintás).
2. CTR (összes): megmutatja, hogy az elért emberek hány százaléka lépett interakcióba a hirdetéssel.
Interakciónak számít:
- Hivatkozáskattintások
- A hirdetés szövegének teljes megnyitása („Továbbiak” gombra kattintás)
- Bejegyzésreakciók (például kedvelések vagy „Imádom” reakciók)
- Hozzászólások vagy megosztások
- Kattintás a kapcsolódó üzleti oldal profiljára vagy profilképére
Vagyis, míg a CTR-be (hivatkozás átkattintási arányba) csak a hivatkozáskattintások tartoznak, addig a CTR-be (összesbe) további események is beletartoznak.
A célunk hideg hirdetéseknél, hogy a CTR (összes) elérje legalább a 2%-ot, a CTR (hivatkozás átkattintási arány) pedig ennek legalább a felét, vagyis 1%-ot.
MI VAN, HA TÚL ALACSONY A CTR (ÖSSZES)? – Ha a CTR (összes) nem éri el a 2%-ot, akkor az azt jelenti, hogy a hirdetésünk nem ragadta meg eléggé a Facebook felhasználók figyelmét.
– Figyelemfelkeltő hook írása – a hook a hirdetésszövegünk első 2 sora, vagyis ami akkor látszódik, ha egyszerűen görgetünk a Facebook-on.
Ennek a 2 sornak a megírásába sok energiát kell fektetni, mivel ezzel próbáljuk meg rávenni a felhasználókat arra, hogy a további szövegünket is elolvassák.
Ha nagyon jó szöveget írtunk a hirdetésünkhöz, azonban nem elég érdekes és figyelemfelkeltő a hook-unk, akkor senki nem fogja elolvasni – az amúgy briliáns – hirdetésszövegünket.
– Figyelemfelkeltő kreatív készítése – a hirdetésünk kreatív részén múlik leginkább az, hogy a felhasználók egyáltalán megálljanak a hirdetésünknél és megnézzék közelebbről a hirdetést.
Ennek elkészítésekor se spóroljuk meg a belefektetett munkát.
– Figyelemfelkeltő főcím készítése – a hook-on és a hirdetés kreatívon kívül a főcím az, amit látnak a felhasználók, még mielőtt lenyitnák a hirdetésszöveg többi részét, vagy megnéznék a kommenteket.
Mondanom se kell, a főcím megírásába is érdemes sok energiát fektetni.
MI VAN, HA TÚL ALACSONY A CTR (HIVATKOZÁS ÁTKATTINTÁSI ARÁNY)? – Ha nem éri el a CTR (összes) legalább felét, akkor (bár sikerült felkelteni a felhasználók figyelmét), azonban nem sikerült meggyőzni őket arról, hogy kattintsanak.
– Meggyőzőbb hirdetésszöveg írása – ha valaki elolvasta a teljes hirdetésszövegünket, azonban nem kattintott, az azt jelenti, hogy nem győztük meg eléggé arról, hogy szüksége van a termékünkre vagy a szolgáltatásunkra.
Ekkor érdemes dolgozni még a hirdetésünk szövegén, valamint célszerű lehet több különböző szöveget is letesztelnünk (például egy rövidebb és egy hosszabb verziót.)
– Kommentek kezelése – ha egy felhasználó elolvassa a hirdetésünk alatt lévő kommenteket és sok negatív kommentet talál, az könnyen eltántoríthatja attól, hogy rákattintson a hirdetésünkre.
A probléma alapvetően nem a negatív kommentekkel van, hanem azzal, ha nem kezeljük azokat, ezért érdemes időt szakítanunk a kommentek kezelésére is.
Ha például érkezik egy komment azzal kapcsolatban, hogy a felhasználó nem kapta meg a rendelt terméket, akkor nézzük meg, hogy valóban rendelt-e tőlünk és ha igen, akkor derítsük ki az okát annak, hogy miért nem kapta meg a terméket.
Megfelelő kezeléssel egy negatív kommentből akár pozitív komment is lehet.
A példában elértük a 2 %-os CTR-t (összest), valamint az 1%-os CTR-t (hivatkozás átkattintási arányt), így ez teljesen rendben van (bár természetesen lehetne ezen még javítani).
6. Lépés: Mérőszám vizsgálata - Hivatkozás kattintás & tartalommegtekintés
A következő adat, amit meg kell vizsgálnunk, az a hivatkozáskattintások és a tartalommegtekintések közötti különbség.
Amennyiben a hirdetésünk céloldala egy termékoldal (ahol betöltődik a tartalommegtekintés esemény), akkor maximum 10%-os különbség az elfogadható a két mérőszám között (vagyis 1000 hivatkozáskattintás mellett minimum 900 tartalommegtekintés kell, hogy legyen.)
Ez a 10%-os különbség általában annak tudható be, hogy a Facebook felhasználók (ritkán) véletlenül kattintanak rá egy hirdetésre és rögtön be is zárják az újonnan megnyitott oldalt, így pedig a weboldalon nem töltődik be a tartalommegtekintés esemény.
MI VAN, HA NÁLAM NAGYOBB A KÜLÖNBSÉG A KÉT MÉRŐSZÁM KÖZÖTT? – ez lehet amiatt, hogy valami probléma van a weboldalon a pixel-lel, lehet azért, mert túl lassan töltődik be a weboldalad, vagy azért, mert nem termékoldal van megadva a hirdetésed céloldalaként.
– Pixel hiba – könnyen le tudod ellenőrizni, hogy helyesen működik-e a Facebook pixeled.
Ehhez először telepítsd fel a Facebook Pixel Helper elnevezésű Google Chrome bővítményt, ami jelzi, ha egy oldalon aktív a Facebook-képpont.
Ezután nyisd meg a hirdetésed céloldalaként megadott termékoldalt, majd kattints a Facebook Pixel Helper bővítményre és nézd meg, hogy betöltődik-e a tartalommegtekintés (View Content) esemény.
*Ha reklámblokkolót használsz, akkor nem fogod tudni ellenőrizni a képpont működését, tehát azt kapcsold ki a folyamat előtt.
Ha nem töltődik be a tartalommegtekintés esemény, akkor kiderült a probléma forrása, már csak az okát kell megtalálni és ki kell javítani.
– Lassú oldal betöltés – ebben az esetben egyértelműen az a feladat, hogy csökkentsük a weboldalunk betöltési sebességét.
– Nem termékoldal van megadva céloldalként a hirdetésben – lehetséges, hogy a látogatókat nem termékoldalra, hanem például kategória oldalra irányítod át a hirdetésre való kattintás után.
Ezzel nincsen semmi probléma, vannak bizonyos esetek, amikor ez valóban indokolt, azonban ekkor is törekednünk kell arra, hogy a hivatkozáskattintókból minél többen megnézzék a termékoldalunkat is.
A példában egy olyan kampányt láthatunk, amelynek céloldalaként egy kategória oldal van megadva, ezért ez az 50%-os különbség elfogadható (azonban érdemes átgondolni, hogy valóban szükséges-e a termékoldal helyett a kategória oldalra irányítani a forgalmat).
7. Lépés: Mérőszám vizsgálata - Tartalommegtekintés & Kosárbehelyezések
A célunk olcsóbb termékek (kb. 20 000 forintig) esetén, hogy a tartalommegtekintők legalább 5%-a kosárba helyezze a termékünket.
Ez a szám annál alacsonyabb lesz, minél magasabb a hirdetett termék eladási ára. Ez logikus, nem várható el, hogy arányaiban ugyanannyian tegyenek kosárba egy 5000 forintos és egy 100 000 forintos terméket.
MI VAN, HA A TARTALOMMEGTEKINTŐK KEVESEBB, MINT 5%-A TESZI KOSÁRBA A TERMÉKET? – ez abban az esetben elfogadható, ha kifejezetten drága termékeket hirdetünk, más esetben érdemes feltárni az okát.
– Nem elég meggyőző a termékoldal – a leggyakoribb probléma ekkor az szokott lenni, hogy a termékoldalon található információk nem győzik meg a látogatókat annyira, hogy kosárba is tegyék a termékünket.
Ilyenkor érdemes átdolgozni kicsit a termékoldalt, illetve megvizsgálni, hogy milyen információk hiányozhatnak róla (például gyakran nincs elegendő tájékoztatás a szállításról).
– Nem megfelelő célzás – előfordulhat, hogy annyi a probléma, hogy nem a megfelelő célközönségnek jelenítjük meg a hirdetésünket.
Ez akkor fordulhat elő, ha érdekes a termékünk és emiatt sokan kattintanak a hirdetésünkre, azonban valójában az adott célközönségben lévő embereknek nem releváns maga a kínált termék.
Könnyen kideríthetjük, hogy ez e a probléma, csak nézzünk meg néhány különböző célzási beállítású hirdetéssorozatot.
Ha mindegyiknél jelen van ez a probléma, akkor több, mint valószínű, hogy a rosszul beállított célközönségek okozzák az alacsony kosárbahelyezési rátát.
– Árazási probléma – gyakran előfordul, hogy mindent jól csináltunk a termékoldalunkon, a látogatók érzik, hogy szükségük van a termékre, azonban mégis sokallják a termék árát és emiatt nem teszik azt kosárba.
Ebben az esetben érdemes csökkenteni a termék eladási árán (amennyiben ez lehetséges).
A példában a tartalommegtekintők 7,7%-a tette kosárba a termékünket. Ez a minimum 5% felett van, ezért a funnel-ünk ezen részével nincsen probléma.
8. Lépés: Mérőszám vizsgálata - Tartalommegtekintés & vásárlások
A hirdetéseink során minimum 2-3%-os konverziós arányt szeretnénk elérni (vagyis azt szeretnénk, hogy 100 tartalommegtekintőből legalább 2-3-an vásároljanak is).
MI VAN, HA A 2-3%-OS KONVERZIÓS RÁTÁT NEM ÉRJÜK EL? – ha ezt nem éred el, azonban a tartalommegtekintők legalább 5%-a kosárba helyezi a terméket, akkor azt általában 2 dolog okozhatja: vagy nem elég egyértelmű a fizetési folyamat, vagy túl drága a szállítási költség.
– Nem elég egyértelmű a fizetési folyamat – ha nincsen meg a 2-3%-os konverziós arány, akkor érdemes többször végigkattintanod a vásárlás folyamatát a kosárbahelyezéstől egészen a megrendelés elküldéséig.
Lehetséges, hogy nem elég egyértelmű a fizetési folyamat, vagy csak nehezen lehet megtalálni a pénztár oldalt.
– Túl drága szállítási költségek – az emberek szeretnek online vásárolni, azonban nem szeretnek a szállításért sokat fizetni.
Ezért érdemes átvállalni a vásárlótól a szállítási költség bizonyos részét és beépíteni azt az értékesített termék eladási árába.
A példában körülbelül 4,5%-os konverziós rátát sikerült elérnünk, ami jóval a 2-3%-os minimum felett van.
További elemzések: bontások
A Hirdetéskezelőben lehetőségünk van különböző bontásokban is megnézni a rendelkezésre álló adatokat.
A bontás lényegében azt jelenti, hogy a kiválasztott kampányok/hirdetések adatait egy bizonyos szempont szerint csoportosíthatjuk.
Ilyen lehet például az ELHELYEZÉSEK bontási lehetőség. Ekkor azt nézhetjük meg, hogy a kiválasztott kampányok/hirdetések hogyan teljesítenek a különböző elhelyezéseken.
Ezek alapján a bontások alapján pedig fontos következtetéseket lehet levonni. Ha például azt látjuk az ELHELYEZÉSEK bontásban, hogy a hirdetéseink alulteljesítenek az Instagram képfolyam elhelyezésen, akkor a továbbiakban úgy állíthatjuk be a hirdetéseinket, hogy azok ne jelenjenek meg ott, ezzel pedig pénzt takaríthatunk meg (mivel nem hirdetünk „feleslegesen” az Instagram képfolyamon).
Nézzünk egy másik példát: az ELHELYEZÉSEK bontásnál például azt látjuk, hogy az Instagram Stories elhelyezésen kimagaslóan jó teljesítményt érnek el a hirdetéseink.
Ezen információ alapján egyértelmű, hogy érdemes nagyobb figyelmet fordítani az itt megjelenített hirdetésekre – például készíthetünk ide külön hirdetéseket, vagy letesztelhetjük, hogy bizonyos hirdetéseket csak ezen az elhelyezésen jelenítünk meg.
Bontások beállítása
A bontásokat lehetőségünk van kampány/hirdetéssorozat/hirdetés szinten megtekinteni, azonban a legcélravezetőbb, ha Hirdetéskezelő szinten nézzük meg ezeket, mivel így sokkal több adatból tudunk következtetéseket levonni, mintha csak 1-1 kampány adatait vennénk alapul.
A lent bemutatott bontások beállításához először kattints a Hirdetéskezelőn belül a BONTÁS gombra (1), majd vidd a kurzort a TELJESÍTÉS SZERINT lehetőség fölé (2).
Az itt megjelent menüből (3) fogod tudni kiválasztani a bontásokat.
Ehhez először kattints a Hirdetéskezelőn belül a JELENTÉSEK gombra (1), majd menj az EGYÉNI JELENTÉSEK LÉTREHOZÁSA lehetőségre (2).
Ezáltal átkerültünk a JELENTÉSEK felületre. Itt vegyük ki a pipát a KAMPÁNY NEVE opció mellől (3), így már Hirdetéskezelő szinten fogjuk látni az adatokat és nem kampány szinten.
Utolsó lépésként a TELJESÍTÉS kategóriából válasszuk ki azt a bontást, amely szerint elemezni szeretnénk az adatokat (4).
Fontos megemlíteni, hogy ahhoz, hogy a lehető legtöbb adat alapján tudjunk döntéseket hozni, a lehető legtágabb időintervallumot célszerű megadni, ezért a dátum beállításainál válasszuk ki az „Élettartam” lehetőséget.
A következőkben bemutatom azokat a bontásokat, amelyeket leggyakrabban érdemes megnézni és amelyekből a legtöbb értékes információt szűrhetjük le.
Életkor és nem
Az „Életkor és nem” bontást érdemes először kielemezni. Itt arról fogunk adatokat látni, hogy a hirdetéseink milyen eredményeket értek el bizonyos korcsoportokon belül, különvéve a női és férfi nemet.
A példában láthatjuk, hogy a 18-24, valamint a 45-65+ éves korosztályok lényegesen rosszabb hirdetésmegtérülést hoztak, mint a 24-44-es korosztály.
A nemek szerinti bontásban pedig azt láthatjuk, hogy a nőknek megmutatott hirdetések jobban teljesítettek, mint a férfiaknak mutatott hirdetések.
Arról, hogy mit kezdhetünk ezeknek az információknak a birtokában, később olvashattok.
Elhelyezések
Az „Elhelyezések” bontásban azt nézhetjük meg, hogy a hirdetéseink hogyan teljesítenek a különböző elhelyezéseken.
A látott adatok alapján pedig dönthetünk úgy, hogy X elhelyezésre több figyelmet fordítunk, esetleg külön hirdetéseket készítünk oda, vagy Y elhelyezésen nem kívánjuk megjeleníteni a hirdetéseinket.
A példában látszódik, hogy az Instagram Stories elhelyezésen jóval alacsonyabban teljesítenek a hirdetéseink, így a későbbiekben érdemes kizárni az Instagram Stories-t az elhelyezések közül.
Megjelenítés eszköze
A „Megjelenítés eszköze” bontásban megnézhetjük például, hogy asztali gépen a hirdetéseink hogyan teljesítenek, vagy összehasonlíthatjuk az iPhone és Android telefonokon megjelenített hirdetések ROAS-át.
A fenti képen látszódik, hogy az asztali gépen megjelenített hirdetések jóval az átlag felett teljesítettek, ezért nem érdemes lekorlátozni a hirdetéseink megjelenítését kizárólag mobilra.
Mire használjam a kinyert információkat?
Ahogy azt fentebb is írtam, a bontásokból kinyert információk alapján olyan döntéseket tudunk hozni, amelyekkel növelni tudjuk a hirdetéseink hatékonyságát, vagy éppen csökkenteni azoknak a költségeit.
Ha például azt látjuk az ÉLETKOR bontásban, hogy a 65+ korcsoport 50%-kal az átlag alatt teljesít, akkor célszerű kizárni őket a hirdetéseink célzásából.
Azonban fontos, hogy ne szűkítsük le túlságosan a célzásunkat, mivel a Facebook algoritmusa egyre jobban képes kezelni a tágabb célközönségeket is, valamint a túlságos szűkítéssel sok potenciális vásárlótól eshetünk el.
Ha látjuk például, hogy a férfiak 15%-kal kisebb hirdetésmegtérülést hoznak, mint a nők, akkor nem célszerű kizárni rögtön a férfiakat, mivel ezzel a célközönségünk egy számottevő részét elveszítenénk, ráadásul lehetséges, hogy csökkenni fog a hirdetésmegtérülésünk, hiszen a Facebook algoritmusának jelentősen szűkebb célközönséget biztosítunk.
Mielőtt a szűkítés mellett döntünk, 2 dolgot kell megvizsgálnunk.
- Egyrészt meg kell nézni, hogy mennyivel teljesítettek volna jobban a hirdetéseink, ha már korábban szűkítettünk volna.
- Másrészt, hogy a célközönségünk mekkora részét zárjuk ki a célzásunkból, ha a tervezett szűkítést alkalmazzuk.
Nézzünk meg 2 példát a könnyebb érthetőség kedvéért.
Az első példában az „Elhelyezés” bontásban vizsgáljuk meg a hirdetéseinket. Láthatjuk – ahogy erről fentebb már beszéltünk is – hogy az Instagram Stories elhelyezésen jóval (43%-kal) az átlag alatt teljesítenek a hirdetéseink.
Ez olyan rossz teljesítmény, hogy a jövőben érdemes ezt az elhelyezést kerülni a hirdetéseink során.
A másik példában az „Életkor” bontást nézzük meg. Itt látható, hogy a 25-34 éves korosztály hirdetésmegtérülése a legmagasabb, azonban nem érdemes csak nekik hirdetni, mivel ezzel túlságosan leszűkítenénk a célközönségünket.
Ekkor a helyes döntés, ha a 25-34 mellett a 35-44 éves korosztályt is célozzuk, hiszen ezeknek KÖZEL AZONOS a hirdetésmegtérülése, azonban mégis jóval tágabb célközönséget fogunk tudni így elérni.
