Google Analytics 101
A Google Analytics az egyik, ha nem a legfontosabb analitikai szoftver, amelynek használata elengedhetetlen weboldalunk és hirdetéseink optimalizálásához.
A Google Analytics segítségével olyan információkat tudhatunk meg a weboldalunk látogatóiról, mint, hogy
- mikor és honnan érkeztek látogatók a weboldalra,
- milyen (al)oldalakat néztek meg,
- mennyi ideig tartózkodtak egy adott oldalon,
- melyik forgalomforrásból mennyi konverzió érkezett.
Ez az eszköz a látogatók egyedi beazonosítására nem alkalmas, de arra tökéletes, hogy trendeket figyelj meg, tisztában legyél a népszerű oldalakkal vagy tudatában legyél azzal, ha valamilyen nagy fellendülés vagy éppen visszaesés tapasztalható az oldaladon.
Fontos, hogy két különböző Google Analytics verzió létezik, az Universal Analytics és a Google Analytics 4, azonban ebben az anyagban a könnyebb érthetőség kedvéért csak az előbbivel fogunk foglalkozni.
1. Google Analytics regisztráció
Amennyiben még egy Google Analytics fiókkal sem rendelkezel, akkor a https://marketingplatform.google.com/about/analytics/ oldalon a START FOR FREE gombra kattintva kezdheted meg a regisztrációt.
Ha van már legalább egy Google Analytics fiókod, akkor jelentkezz be, kattints az ADMINISZTRÁLÁS menüpontra (1), majd a FIÓK HOZZÁADÁSA gombra (2).
Innentől kezdve teljesen megegyezik a regisztráció folyamata a már korábbi és az új Google Analytics felhasználók számára.
Következő lépésként meg kell adnod a fiók nevét (3). Ezt csak Te fogod látni és csupán a megkülönböztetésben van szerepe, ha több weboldalt is regisztrálsz.
A Fiók adatmegosztási beállításaihoz nem kell nyúlni, úgyhogy a fiók nevének megadása után kattints a KÖVETKEZŐ gombra (4).
Miután megvagy a fiók beállításokkal, a tulajdon beállításai következnek. Itt nevezd el a tulajdont (5), majd válaszd ki a megfelelő országot és pénznemet (6, 7).
Ezt követően kattints a SPECIÁLIS BEÁLLÍTÁSOK MEGJELENÍTÉSE gombra (8), majd az Universal Analytics-tulajdon létrehozása mellett lévő csúszkát kapcsold be (9), utána add meg a weboldalad címét (10), válaszd ki a „A Google Analytics 4-tulajdon és a Universal Analytics-tulajdon létrehozása” opciót és pipáld be a „Továbbfejlesztett mérés …” checkboxot (11). Ez után kattints a TOVÁBB gombra (12).
Azért érdemes az Universal Analytics mellett a Google Analytics 4-et is létrehozni, mert a későbbiekben még szükséged lehet erre.
A következő pontban meg kell adnod a vállalkozásod iparági besorolását és a vállalkozás méretét.
Ha ezekkel megvagy, akkor kattints a LÉTREHOZÁS gombra (13).
Ezek után már csak el kell fogadnod az általános szerződési feltételeket és kész is vagy a regisztrációval.
Miután megvagy a regisztrációval 1+1 nagyon fontos beállítást célszerű még elvégezned.
Ezek közül az első a demográfiai és érdeklődési jelentések engedélyezése. A Google Analytics-szel többek között a látogatók demográfiai adatait tudjuk begyűjteni (kor, nem), amelyek ismerete elengedhetetlen a célközönségünk megismeréséhez.
Ehhez menj a KÖZÖNSÉG – DEMOGRÁFIAI ADATOK – ÁTTEKINTÉS fülre és kattints az ENGEDÉLYEZÉS gombra.
Amennyiben lehetséges rendelést leadni a weboldaladon (webshop, kurzusok értékesítése, …), mindenképp célszerű engedélyezned az E-kereskedelem nyomon követését.
Ezzel olyan extra információkhoz juthatsz, minthogy adott időszakban mekkora volt a bevételed bizonyos marketing csatornákból, vagy, hogy a weboldaladra való kattintást követően átlagosan hány nap múlva vásárolnak a vásárlóid.
Ehhez menj az ADMINISZTRÁLÁS (1), majd az E-KERESKEDELMI BEÁLLÍTÁSOK menüpontba (2), kapcsold be az „E-kereskedelem engedélyezése” (3), majd a „Továbbfejlesztett e-kereskedelmi jelentések engedélyezése” csúszkát (4), végül pedig kattints a MENTÉS gombra (5).
2. Google Analytics INTEGRÁLÁSA A WEBOLDALBA
A Google Analytics-et értelemszerűen a különböző weboldal motor típusokba különböző módon kell integrálni.
A Shopify-jal épített webshopokba ez alapján a Shopify cikk alapján érdemes megcsinálni az integrációt.WordPress-es oldal esetén azonban kiválthatjuk a Tag Manager-t egy bővítmény segítségével.
Az integráláshoz először menj be a Google Analytics ADMINISZTRÁLÁS menüpontba (1), majd másold ki a Tulajdonhoz tartozó azonosítót (2).
Ezután telepítsd a Pixel Your Site nevű bővítményt, nyisd meg a beállításait (3), a Google Analytics beállítása melletti csúszkát kapcsold be (4) és illeszd be az előbb kimásolt Tulajdon azonosítót (5). Ezt követően az oldal alján kattints a SAVE SETTINGS gombra.
Az egyéb motort használó, illetve az egyedi fejlesztésű weboldalak esetén a Google Tag Manager használata A-LEVEL anyag alapján érdemes integrálni az Analytics-et.
3. Google Analytics menüpontok bemutatása
A továbbiakban bemutatjuk, hogy a Google Analytics-ben melyik menüpontból milyen információkat tudunk kinyerni, valamint, hogy ezek közül melyeket érdemes gyakran figyelni.
A könnyebb érthetőség kedvéért a Google Demo felhasználóján keresztül mutatjuk be a Google Analytics-et, amihez bárki hozzáférhet, ha követi az ebben a cikkben leírtakat.
Főoldal áttekintése
A főoldal lényegében a Google Analytics központi eleme, itt megtalálunk minden szükséges alapadatot a látogatók számának alakulásától kezdve egészen a Google Ads kampányaink teljesítményéig.
Fontos, hogy minden itt található adatot részletesebben is megnézhetünk a különböző menüpontokban, azonban az ezen az oldalon lévő adatokból már nagyjából minden fontos alapinformációt megtudhatunk.
Érdemes ezeket az adatokat napi szinten megnézni, ugyanis az esetleges problémákról itt tájékozódhatunk (például az alacsony látogatottságból kikövetkeztethető, hogy rosszul mér az Analytics / valami probléma van a hirdetésekkel vagy a weboldallal).
A főoldalon található egyes adatcsoportokról a lenyíló fülekre kattintva olvashatsz bővebben.
Ahogy megnyitjuk a Google Analytics-et, ez az első widget, amit látni fogunk.
Itt olyan alapadatokat nézhetünk meg, mint a látogatók száma, munkamenetek száma, webshopok esetén pedig a bevételről és a konverziós arányról is itt tájékozódhatunk.
Ha például az adott napon kifejezetten magas a webshopod árbevétele, de nem látsz erre különösebb indokot, akkor ezekből az adatokból kikövetkeztetheted, hogy a konverziós arány ugrásszerű növekedése, vagy a látogatók megemelkedett száma okozza ezt.
Itt azoknak a látogatóknak a számát láthatod, akik jelenleg az oldaladon tartózkodnak (illetve azt is megnézheted, hogy az elmúlt 30 percben percenként hogyan alakult a látogatók száma).
A látogatók számán kívül azt is megtudhatod innen, hogy az aktív felhasználók jelenleg melyik aloldalakon vannak.
Itt azt nézheted meg, hogy az adott időszakon belül mely oldalaidat nézték meg a legtöbben.
Itt azt nézheted meg, hogy az adott időszakon belül milyen arányban tekintették meg a weboldaladat asztali gépről, mobilról, illetve tabletről.
Itt a Google hirdetéseid teljesítményéről láthatsz egy nagyon leegyszerűsített összefoglalót (azonban azt így is láthatod, hogy megfelelően működnek-e a hirdetéseid, illetve a hirdetések megtérüléséről is kapsz egy nagyjábóli visszajelzést).
Itt egy nagyon érdekes információt tudhatunk meg, mégpedig, hogy melyik termékeink a legnépszerűbbek, vagyis melyik termékből adtuk el a legtöbbet az adott időszakban.
Ez a néhány termékes webshopok esetén még nem feltétlen egy releváns információ, de több tíz, vagy több száz termék esetén már nagyon hasznos lehet.
VALÓS IDEJŰ JELENTÉS
A Főoldal menüpontot a Testreszabás menüpont követi, azonban ez olyan haladó megoldásokra használható, amelyekkel ebben az anyagban még nem foglalkozunk.
A következő így a Valós idejű menüpont lesz, ahol a látogatóink valós idejű viselkedését láthatjuk (a főoldalon lévő „Jelenlegi aktív felhasználók” adatainál mélyebb részletességgel).
Itt a jelenleg aktív látogatóink számát (1), az általuk használt eszközök arányát (2), a leglátogatottabb oldalakat (3) és a látogatók földrajzi elhelyezkedését (4) láthatjuk.
Itt azt nézhetjük meg, hogy a jelenleg aktív felhasználók milyen forgalom forrásból, illetve médiumból érkeztek weboldalunkra (ezek ugye az UTM paraméterezés során használt source és medium párosok lesznek).
Itt a leglátogatottabb oldalakat láthatjuk az Áttekintés fülön látottakhoz képest némileg bővebben.
Itt azt nézhetjük meg, hogy a jelenleg aktív felhasználók a beállított célesemények közül éppen teljesítik-e valamelyiket (illetve hányan teljesítik ezeket).
közönség
A Közönség menüpontban a látogatóink demográfiai adatairól, illetve rengeteg egyéb tulajdonságáról informálódhatunk.
Itt láthatjuk a legfontosabb, a közönségünkkel (látogatóinkkal) kapcsolatos adatokat, minthogy az adott időszakon belül mennyi felhasználó, illetve új felhasználó érkezett a weboldalunkra, vagy éppen, hogy ezek a felhasználók összesen és fejenként átlagosan mennyi aloldalt néztek meg.
Itt egy igazán érdekes adatot láthatunk, mégpedig azt, hogy az adott akvizíciós csatornáról (social, paid search, direct) érkező felhasználók ÉLETTARTAMRA VETÍTVE fejenként és összesen mekkora bevételt generáltak számunkra.
Ha például azt látjuk, hogy a Paid search csatornáról érkező felhasználók átlagosan 3x annyit költenek, mint a Social-ből érkezők, akkor célszerű kicsit nagyobb figyelmet fordítani a fizetett hirdetésekre és kevesebbet a közösségi média marketingre.
A demográfiai adatoknál a felhasználók életkorával és nemével kapcsolatban tudhatunk meg információkat.
Az ÉLETKOR és a NEM almenüpontban részletesen megnézhetjük egy adott életkortartományba vagy nembe tartozó felhasználók viselkedését, például, hogy mennyi időt töltenek el az oldalunkon, vagy, hogy milyen arányban konvertálnak.
Ezek rendkívül fontos adatok, ugyanis ezek alapján tudni fogjuk, hogy melyik demográfiai csoport látogatja leginkább az oldalunkat, vagy, hogy kiktől származik a bevételünk legnagyobb része, ezen információk alapján pedig alakíthatunk weboldalunk szövegezésén, vagy a hirdetéseink célzásán.
Itt olyan érdeklődési köröket láthatunk felsorolva, amelyek iránt a Google adatai alapján a célközönségünk egy bizonyos része érdeklődik.
Ahogy a lenti képen is látható, nagyon általános érdeklődési köröket határoz meg a Google, illetve nagyon alacsony az egyes érdeklődési körök mellett lévő százalékos érték is (ami az egyezőséget mutatja), ezért nem érdemes komolyabb következtetéseket levonni ezen adatok alapján.
Itt a látogatóink által használt nyelvekről, illetve a látogatások földrajzi helyéről láthatunk információkat, azonban ezek csak abban az esetben lehetnek releváns adatok, ha már több országban is tevékenykedünk.
Érdekesség: amikor egy Facebook hirdetést közzéteszel, akkor a Facebook robotokat küld az oldaladra, hogy leelenőrizze, hogy a hirdetések élő oldalra visznek-e, illetve, hogy a céloldal megfelel-e a hirdetési szabályzatuknak.
Ezek a „robot látogatások” megjelennek a Google Analytics adatai között, ezért ilyenkor előfordulhat, hogy egyszerre több száz amerikai, írországi, vagy éppen svédországi látogatót mutat az Analytics.
Új/visszatérő: Megmutatja, hogy az adott időszakban a felhasználóid közül hányan jártak először, illetve hányan jártak már korábban a weboldaladon
A felhasználók számán kívül a 2 csoporthoz társítható bevételt és a konverziós arányt is megnézheted.
A fenti képen például jól látható, hogy nagyon kevesen vásárolnak az első látogatásuk során, így érdemes lehet kiemelt figyelmet szentelni például a retargeting hirdetések finomhangolására.
Gyakoriság és aktualitás: Megmutatja, hogy adott időszakban hány felhasználó járt 1x/2x/3x/… a weboldaladon.
Elköteleződés: Megnézheted, hogy az összes munkamenet közül mennyi tartott 0-10 másodpercig, 11-30 másodpercig és így tovább.
A fenti kép adataiból azt olvashatjuk ki, hogy a munkamenetek több, mint 50%-a befejeződött 10 másodperc alatt, ezért a későbbiekben azon kell dolgoznunk, hogy rögtön az egyes oldalak első hajtásában még jobban megragadjuk a látogatók figyelmét.
Itt a látogatók által használt eszközökhöz tartozó statisztikákat nézheted meg (hányan tekintették meg a weboldaladat asztali gépről / mobilról / tabletről), illetve az egyes eszközökhöz kapcsolódóan további hasznos információkat is találsz itt.
Ezen a pókhálószerű ábrán azt láthatjuk, hogy a látogatók jellemzően melyik oldalra érkeznek meg először, majd milyen útvonalakon keresztül haladnak a weboldalon.
Véleményem szerint nem érdemes ezeket az adatokat rendszeresen megvizsgálni, ugyanis az itt látható ábra túlságosan kesze-kusza ahhoz, hogy érdemleges következtetéseket lehessen levonni ebből.
Ügyfélszerzés
Az Ügyfélszerzés menüpontban legfőképp arról kaphatsz részletes információkat, hogy a látogatók hogyan érkeztek a weboldaladra (organikusan, vagy hirdetésekből, ha hirdetésekből, akkor mely hirdetésekből, …).
Az Áttekintés fülön az ügyfélszerzéshez kapcsolódó legfontosabb információkat láthatjuk (felhasználók száma, konverziós arány, …), azonban ezek túlságosan felszínes adatok ahhoz, hogy releváns következtetéseket lehessen levonni belőlük, ezért érdemes minden esetben az almenüpontok tartalmait is megnézni.
A Minden forgalom fülön belül a Forrás/médium almenüpontnak érdemes különös figyelmet szentelni, ugyanis nagyon jelentős döntéseket hozhatunk ezen adatok alapján.
A Forrás/médium menüpontban az UTM paraméterezés során használt utm_source (forrás) és utm_medium (médium) paraméter párosok eredményeit láthatjuk. Ha még nem tetted meg, mindenképp olvasd el az UTM paraméterek használata A-Level anyagot.
Az UTM paraméterezés lényege, hogy egy adatokat tartalmazó szöveget illesztünk a link végére, amelyek segítségével Google Analyticsen keresztül el tudjuk különíteni az oldalra érkező látogatókat forgalomforrás szerint (és így meg tudjuk határozni az egyes forgalomforrások eredményességét).
Ebből a menüpontból azt deríthetjük ki, hogy melyik marketingeszközünkből adott időszak alatt mennyi felhasználó érkezett a weboldalra, mennyi időt töltöttek átlagosan az oldalon, mennyi bevételt generáltak, vagy éppen milyen arányban konvertáltak a látogatók.
Ezek azért roppant fontos adatok, mert ezek alapján meg tudjuk határozni, hogy melyik forgalomforrás(oka)t érdemes priorizálnunk, hova érdemes tennünk a fókuszunkat és a marketing költésünk legnagyobb részét.
Az alábbi adatokból például kikövetkeztethetjük, hogy a Google hirdetések (google / cpc) sokkal magasabb arányban konvertálják a látogatókat, mint a Facebook hirdetések (facebook / cpc), ezért az a logikus döntés, hogy a jövőben több figyelmet fordítsunk a Google hirdetések optimalizálására.
Fontos megjegyezni, hogy az itt látható adatokból mindig a teljes képet figyelembe véve kell következtetéseket levonni, ugyanis ebben az esetben bár a Google hirdetések eredményessége bőven meghaladja a Facebook hirdetésekét, azonban ez a vállalkozás Google-n leginkább retargeting hirdetéseket jelenít meg, ez a retargeting célközönség pedig nem lenne hideg Facebook hirdetések nélkül.
A Google Ads fülön a Google hirdetéseink teljesítményét követhetjük nyomon.
A fontosabb fülek:
- Kampányok: Az egyes kampányok teljesítményét nézhetjük meg itt.
- Kulcsszavak: A hirdetéseinkben használt kulcsszavak eredményeit láthatjuk itt.
- Keresési lekérések: Itt nézhetjük meg, hogy milyen keresésekre jelentek meg a hirdetéseink.
- A nap órája: 1 órás lebontásban megvizsgálhatjuk, hogy az adott órában hogyan teljesítettek a hirdetéseink.
- Végső URL-ek: A hirdetésekben használt URL-eket és ezeknek a teljesítményét tekinthetjük meg itt.
Itt a Google Ads kampányok, illetve az UTM paraméterezés során használt utm_campaign paraméterrel címkézett kampányok teljesítményét vizsgálhatjuk meg.
Ezeken kívül a fizetett és az organikus kulcsszavak teljesítményéről is láthatunk információkat (az organikusan jól teljesítő kulcsszavakra például indíthatunk később akár fizetett hirdetéseket is).
Viselkedés
A Viselkedés fülön láthatjuk, hogy hogyan viselkednek a látogatók a weboldalunkon. Megtudhatjuk a munkamenetek jellemző hosszát, a munkamenetenként megtekintett oldalak számát és ehhez hasonló hasznos információkat.
Az Áttekintés fülön a legalapabb viselkedéssel kapcsolatos adatok vannak, minthogy mely oldalakra érkezett a legtöbb látogató, vagy, hogy adott időszak alatt mennyi oldalmegtekintés volt weboldalunkon.
A Webhelytartalom fülön a weboldalunkon lévő különböző aloldalakkal kapcsolatosan láthatunk adatokat.
Minden oldal és Tartalom lebontása fülek: Itt aloldal szinten láthatjuk a különböző statisztikákat, mint például a belépések számát, vagy a visszafordulási arányt.
Céloldalak: Itt láthatjuk, hogy egy adott aloldal hány látogatásnál volt az első oldal a munkamenet során (ezt nevezzük belépési oldalnak).
Ez ugye azért nagyon fontos, mert ha például több különböző landingre tereljük a fizetett forgalmat, akkor megnézhetjük az egyes ladingek statisztikáit (pl visszafordulási arány, konverziós arány, …).
Kilépési oldalak: Itt láthatjuk, hogy egy adott aloldal hány látogatásnál volt az UTOLSÓ oldal a munkamenet során.
Ha például találunk egy kiugróan magas kilépési százalékkal rendelkező aloldalt, akkor érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy miért hagyják el PONT itt a weboldalunkat (és ezek alapján természetesen fejlesztéseket is tehetünk a kilépések százalékos arányának csökkentése érdekében).
Itt – ahogy a neve is mutatja – a weboldalunk átlagos betöltődési idejét nézhetjük meg (aloldalankénti lebontásban).
Oldalidők: Itt az egyes aloldalak betöltődési sebességét nézhetjük meg.
Ahogy a lenti képen látható, az „Oldal átlagos betöltési ideje (a webhelyátlaghoz viszonyítva)” oszlopban az átlagos betöltődési időhöz viszonyítva vizuálisan is láthatjuk, hogy egy adott oldal gyorsabban, vagy éppen lassabban tölt be az átlagnál.
Ezen a 3 fülön kívül a többi menüpontot nem igazán érdemes gyakran megnézni, mert ezek vagy csak nagyon speciális esetekben használhatóak, vagy az ott található információkat máshol részletesebben is megtekinthetjük.
Konverziók
A konverziók fülön további információkat láthatsz a vásárlóid viselkedésével kapcsolatban. Például itt tudod megnézni, hogy webshopodban a vásárlási folyamat során hol morzsolódnak le a legtöbben, vagy, hogy melyik termékeid a legkelendőbbek.
Az Elektronikus kereskedelem fülön olyan adatokat láthatunk, amelyeket elengedhetetlen rendszeresen nézni webshop üzemeltetése esetén.
Az ÁTTEKINTÉS menüpontban láthatjuk a legfőbb e-kereskedelmi adatokat, mint például az adott időszak alatt generált bevételt, konverziós arányt, valamint a tranzakciók számát és az átlagos kosárértéket.
A VÁSÁRLÓI VISELKEDÉSEK menüpontban azt követhetjük nyomon, hogy a funnelünk során az egyes funnel szakaszok között mekkora a lemorzsolódás.
Az iOS 14 bevezetése óta ugye a Facebook Hirdetéskezelő nagyon hiányosan mutatja a konverziókat (és nem csak a vásárlásokat, hanem a mikrokonverziókat is), ezért az ottani adatokból nagyon nehéz lenne meghatározni, hogy a funnel melyik szakaszán érdemes a leginkább javítani.
Ha például azt látod, hogy nagyon alacsony a kosárbahelyezési arány, akkor a termékoldaladon kell dolgoznod (jobban el kell magyaráznod a terméket, növelned kell a termék feltételezett értékét, …).
Ha a „Munkamenetek fizetéssel” (pénztár oldal) és a „Munkamenetek tranzakciókkal” (thank you page) között magas a lemorzsolódás, akkor meg kell nézned, hogy van-e valami zavaró tényező a pénztár oldaladon, valamint azon is el kell gondolkodnod, hogy a magas szállítási költség, vagy éppen a kevés szállítási szolgáltató okozhatja-e ezt a problémát.
A TERMÉK TELJESÍTMÉNYE menüpontból a webshopunkban árult egyes termékekhez kapcsolódóan láthatunk adatokat, mint például, hogy X termék vásárlása esetén hány darab van a kosárban abból a bizonyos X termékből.
Ha például azt látjuk, hogy adott termék vásárlása esetén jellemzően többet is vásárolnak, akkor érdemes lehet elgondolkodni mennyiségi kedvezmények vagy csomagajánlatok bevezetésén, hogy tovább növeljük ezt az értéket.
A Többcsatornás tölcsérek menüpont abban az esetben lehet érdekes a számunkra, ha már több marketingeszköz segítségével szerezzük vásárlóinkat.
A SEGÍTETT KONVERZIÓK fülre kattintva megtudhatjuk, hogy melyik marketingcsatorna mennyi konverzió során szerepelt a konverziós útvonal során.
A LEGJOBB KONVERZIÓS ÚTVONALAK fülön megnézhetjük, hogy melyek a leggyakrabban előforduló konverziós útvonalak.
A lenti képen azt láthatjuk, hogy a leggyakrabban 2 fizetett keresési csatornával való találkozás után konvertáltak (a fizetett keresési csatornába többek között a Facebook hirdetések tartoznak).
Az IDŐELTOLÓDÁS fülön azt láthatjuk, hogy az első interakciótól (amikor először érkezett az adott látogató az oldalra) számítva a vásárlók hány napon belül vásároltak az oldalunkon.
Ha például azt látjuk, hogy a „0” nap sorában 4.186 konverzió szerepel, akkor ez azt jelenti, hogy 4.186 konverzió történt az első interakció napján.
Ha pedig azt látjuk, hogy a „3” nap sorában 244 konverzió szerepel, akkor ez azt jelenti, hogy 244 konverzió történt az első interakció utáni 3. napon.
Az ÚTVONAL HOSSZA menüpontban azt láthatjuk, hogy hány konverzió történt az első / második / harmadik / … interakciót követően.
4. Google Analytics fogalomtár
Ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudjuk használni a Google Analytics-et, tudnunk kell, hogy melyik metrika pontosan mit jelent és milyen következtetéseket lehet levonni belőlük.
A Google Analytics bizonyos esetekben nem úgy méri az adatokat, ahogyan azt elsőre gondolnánk (például az odlalon eltöltött átlagos időt), ezért az érintett fogalmaknál erre külön kitérünk.
Egyszerűbb fogalmak
FELHASZNÁLÓK: minden egyes felhasználó a weboldal egyedi látogatója, vagyis, ha valaki egyszer rákattintott egy hirdetésünkre, feliratkozott az egyik e-mail listánkra, majd átkattintott az egyik e-mailen keresztül a weboldalunkra, akkor az egy felhasználónak számít.
ÚJ FELHASZNÁLÓK / NEW VISITORS: az új felhasználók értelemszerűen azoknak a felhasználóknak a számát mutatja meg, akik először járnak weboldalunkon.
VISSZATÉRŐ FELHASZNÁLÓK / RETURNING VISITORS: visszatérő felhasználónak az a felhasználó számít, aki korábban már járt a weboldalunkon.
A visszatérő felhasználókat gyakran összekeverik a visszatérő vásárlókkal, azonban ez nagy hiba!
FELHASZNÁLÓNKÉNTI MUNKAMENETEK SZÁMA: megmutatja, hogy adott időszakban egy felhasználó átlagosan hány munkamenetet kezdett meg.
OLDALMEGTEKINTÉSEK: megmutatja, hogy adott időszakban hány oldalt tekintettek meg a weboldaladon. Ha például valaki egy hirdetésen keresztül megérkezett a főoldalra, majd átkattintott egy termékoldalra, akkor az 1 munkamenetnek és 2 oldalmegtekintésnek számít.
Ezen kívül akkor is új oldalmegtekintés kezdődik, ha egy felhasználó újratölti az oldalt, vagy, ha másik oldalra kattint át, majd visszatér az eredeti oldalra (pl a főoldal – termékoldal – főoldal útvonal 3 oldalmegtekintésnek számít).
EGYEDI OLDALMEGTEKINTÉSEK: az egyedi oldalmegtekintések között azt láthatjuk, hogy egy adott felhasználó hány KÜLÖNBÖZŐ oldalt tekintett meg egyszer vagy többször.
Vagyis az előbbi főoldal – termékoldal – főoldal útvonal példájánál maradva a munkamenet során 3 oldalmegtekintést és 2 egyedi oldalmegtekintést rögzít az Analytics.
OLDAL / MUNKAMENET: Megmutatja, hogy az adott időszakban átlagosan egy munkamenet során mennyi oldalt tekintettek meg a látogatók.
VISSZAFORDULÁSI ARÁNY és KILÉPÉSI ARÁNY: A visszafordulási arányról és a kilépési arányról a Termékoldal optimalizálása A-Level anyagban olvashatsz.
Munkamenetek
Egy munkamenet egy felhasználó oldalon elvégzett műveleteinek összessége, amely során lehet több oldalmegtekintés, vagy e-kereskedelmi tranzakció.
Másképpen fogalmazva akkor kezdődik egy munkamenet, ha egy látogató megnyitja az oldalunkat és ÁLTALÁBAN akkor van vége, ha elhagyja azt.
Azért csak általában, mert vannak bizonyos esetek, amikor az oldalelhagyás előtt véget ér egy munkamenet. Ez leggyakrabban akkor szokott előfordulni, ha a felhasználó 30 percen keresztül inaktív az oldalunkon.
Vagyis, például ha egy felhasználó megérkezik a főoldalunkra 14:01-kor, 14:02-kor átkattint egy termékoldalra, majd megnyitva hagyja az oldalt és elmegy egy 31 perces ebédszünetre, akkor az ebédszünetből való visszaérkezés után 14:33-kor egy új munkamenet indul a felhasználónál.
Abban az esetben, ha ez az ebédszünet csak 29 percig tart, akkor nem kezdődik új munkamenet, hanem az eredeti folytatódik.
A 30 perces inaktivitáson kívül még abban az esetben lesz vége egy munkamenetnek az oldalelhagyás előtt, ha kampányváltozás történik. Kampányváltozásról akkor beszélhetünk, ha egy felhasználó egy adott kampányon keresztül érkezik az oldalunkra, majd távozik és egy másik kampányon át tér vissza.
Fontos, hogy a kampány az UTM paraméterezés során használatos utm_campaign paramétert jelöli.
Kampányváltozás például akkor jöhet létre, ha egy belső linket (például egy gombot) UTM paraméterezünk, vagy, ha a weboldalunk megnyitva maradt a felhasználónál, de 30 percen belül egy másik forrásból újra megnyitotta a weboldalt.
Ezeken kívül abban az esetben is új munkamenet kezdődik kampányváltozás miatt, ha egyik vevőnk olyan bankkártyás fizetési szolgáltatón keresztül fizeti ki a rendelését weboldalunkon, amely egy külső oldalra irányítja át (ilyen például a Barion).
Amennyiben Barion-t, vagy hasonlóan működő fizetési szolgáltatót használunk, nagyon fontos kizárni az adott külső weboldalt a „Hivatkozók” listájából, máskülönben a konverziók nem a megfelelő munkamenetekhez fognak attribútálódni („hozzárendelődni”).
A külső oldalak hivatkozólistából való kizárásához menjünk az ADMINISZTRÁLÁS fülre (1.), majd kattintsunk a KÖVETÉSI ADATOK gombra (2), ezt követően pedig a HIVATKOZÓKIZÁRÁSI LISTA lehetőségre (3.).
Itt már nincs más dolgunk, mint a HIVATKOZÁSI KIZÁRÁS HOZZÁADÁSA gombra kattintani (4), majd megadni a kizárni kívánt weboldal URL-jét (ez a Barion esetében a „barion.com” lesz).
OLDALON TÖLTÖTT ÁTLAGOS IDŐ
Az Oldalon töltött átlagos idő értelemszerűen azt mutatja meg, hogy az adott oldalon átlagosan mennyi időt töltenek a látogatók.
Bár maga a „definíció” egyértelmű, azonban a metrika értékének kiszámítása közelsem, ugyanis gyakran előfordul, hogy 00:00, vagy más, érthetetlenül alacsony érték szerepel itt.
Amikor megérkezik egy látogató – a példa kedvéért legyen Béla – a weboldaladra, akkor a Google Analytics egy időbélyeget tesz az adott látogatásra, így az Analytics tudni fogja, hogy Béla 12:05:03-kor érkezett meg az adott oldalra.
Amikor Béla új oldalra lép a weboldaladon (mondjuk a termékoldalról átmegy a kapcsolat oldalra), akkor az Analytics egy új időbélyeget tesz Béla látogatásához (ennek értéke legyen a mondjuk 12:07:55). Ebben az esetben a 12:05:03 és a 12:07:55 közötti idő lesz az oldalon töltött idő, vagyis 00:02:52.
Mivel a Google Analytics-nek minden esetben két időbélyegre van szüksége az oldalon töltött idő kiszámításához, ezért, ha Béla a termékoldalról nem ment tovább másik oldalra, akkor az oldalon töltött idő ebben az esetben 00:00:00 lesz.
Abban az esetben, ha nagyon alacsony érték szerepel az Oldalon töltött átlagos idő oszlopban, akkor először nézd meg, hogy mit látsz a Visszafordulási arány oszlopban. Ha 80-90-100%-os a visszafordulási arány, akkor valószínűleg az okozza az alacsony Oldalon töltött átlagos időt, hogy a látogatóid nem mennek át második oldalra, hanem a belépésül szolgáló oldalról lépnek ki a weboldaladról.
Azonban, ha alacsony a Oldalon töltött átlagos idő és a Visszafordulási arány is, akkor az már egyértelmű visszajelzést ad arról, hogy nem eléggé ragadja meg az adott oldal tartalma a látogatóid figyelmét.
MUNKAMENET ÁTLAGOS HOSSZA
A Munkamenet átlagos hossza megmutatja, hogy adott időszakban átlagosan mennyi ideig tartott egy munkamenet.
Eddig teljesen egyértelmű, azonban bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a Munkamenetek átlagos hossza ALACSONYABB, mint az Oldalon töltött átlagos idő.
Ennek oka, hogy az Oldalon töltött átlagos idő számításakor nem vesszük figyelembe a kilépések számát, míg a Munkamenet átlagos hossza metrikánál MINDEN látogatást figyelembe veszünk (ahogy azt a lenti képletből is láthatod).
Munkamenet átlagos hossza = az összes munkamenet hossza / az összes munkamenet száma
Ez azt jelenti, hogy az összes 0 másodperces munkamenet növeli az Összes munkamenet számát, azonban az összes munkamenet hosszán nem változtatnak, így ha sok 0 másodperces munkamenetünk van, akkor egy kifejezett alacsony értéket fogunk látni ennél a mérőszámnál.
Segített konverziók
A Google Analytics esetében nem csak azt nézhetjük meg, hogy honnan származnak a konverzióink, hanem azt is, hogy melyik marketingcsatorna „segédkezett” a konverzió során.
Ehhez fontos tisztázni az „Utolsó kattintás vagy közvetlen interakció konverziói” és a „Segített konverziók” fogalmát.
Az „Utolsó kattintás vagy közvetlen interakció konverziói” lényege, hogy a Google Analytics ahhoz a marketing csatornához atribútálja az adott konverziót, amelyen keresztül a látogató közvetlenül a konverzió előtt megérkezett a weboldalunkra.
A „Segített konverzió”-ról pedig akkor beszélhetünk, ha egy adott marketing csatorna MEGJELENT a konverziós útvonalon, de nem az volt a végső konverziós interakció helye.
Ez most bonyolultnak tűnhet, ezért egy példán keresztül mutatjuk be ennek a gyakorlati működését:
Valaki először (1. nap) rákattintott a Facebook hirdetésünkre, megnézte az oldalunkat, de nem vásárolt. 1 nappal később (2. nap) rákattintott egyik Google hirdetésünkre, kosárba is tette egyik termékünket, azonban valami közbejött neki, ezért nem fejezte be a rendelést.
Végül másnap (3. nap) megkapta kosárelhagyó e-mail automatikánk első e-mailjét, rákattintott a „vásárlás folytatása” gombra és végül leadta a rendelést.
Ebben az esetben a Facebook hirdetések és a Google hirdetések statisztikájában (Paid search csatorna) meg fog jelenni ez a rendelés SEGÍTETT KONVERZIÓKÉNT, míg magát a konverziót („Utolsó kattintás vagy közvetlen interakció konverziói”) az E-mail csatornánál fogja mutatni a Google Analytics.
